Nonprofit szervezet
A nonprofit elméletek jórészt arra keresik
a választ, hogy milyen törvényszerűségek mentén jöttek létre a
kormányzattól és a gazdaságtól is független, ún. nonprofit szervezetek?
Ezek az elméletek több ilyen törvényszerűséget vázolnak.
·
kielégítetlen piaci szükségletekre jön létre a nonprofit szolgáltatások
speciális piaca;
·
közjavak kormányzati elosztásának elégtelensége hozza létre
a korrekciós jellegű, kiegészítő nonprofit közszolgáltatásokat;
·
közjavak előállítása magánszférában az állami források kiegészítése és
kiteljesítése, minőségjavítása céljából;
·
állampolgári, fogyasztói, résztvevői és érintetti érdekartikuláció és
érdekérvényesítés, jogvédelem kereteinek biztosítása;
·
az öntevékenység, az önsegítés, a szolidaritás, az altruizmus
emberi értékei kifejeződésének és gyakorlásának intézményesülése;
·
a demokrácia, a részvétel politikai elvének kiteljesítése, gyakorlása.
Látható, a nonprofit elméletek
e rendkívül összetett társadalmi jelenségcsoport egy-egy elemét ragadják ki
(vagy teszik meghatározóvá), s ezzel a valóság mélyebb feltárása mellett
az egyoldalú megközelítés veszélyét is eredményezik.
A nonprofit szervezet fogalmát a szakirodalom szintén több megközelítésben
tárgyalja.
A szervezeti megközelítés szerint a “nonprofit szektort
az alapítványok és egyesületek – illetve a közhasznú társaságok, köztestületek és közalapítványok összessége
alkotja”.
Jogi megközelítésben nonprofit szektor a személyegyesülésekből
(egyesületek), célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár), célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány),
továbbá a közcélú vállalkozó nonprofit szervezetekből (közhasznú társaság)
áll össze.
Funkcionális megközelítésben azt mondhatjuk, hogy egyes meghatározható
funkciókban a nonprofit szektor átfedésben működik az állammal
(újraelosztás, humán szolgáltatás), bizonyos funkciókat pedig önállóan lát el
(érdekartikuláció és érdekvédelem), továbbiakat viszont az üzleti szektorral
vagy a háztartásokkal és a magánélet területeivel közösen (csoportos
kielégítetlen szükségletek, önszabályozás).
Tudati, gondolati meghatározás lehet a közösségélményen, összetartozási
tudaton, a más szektoroktól történő megkülönböztetésen alapuló definíció,
amelynek lényegi eleme az a tudatos elhatárolódás, amely
a nonprofit szektor szervezeteit az állami, az üzleti és
a magán- (egyéni) szférától megkülönbözteti. A nonprofit szektor e
közösségének tudata Győrffy Gábor szerint Magyarországon nem elég erős ahhoz,
hogy szektorszintű szervezőerő legyen. Következik ez abból, hogy “a
szervezeteknek elsősorban szakmai identitásuk van, a nonprofit szervezeti
formát szakmai céljaik elérése optimális eszközének tekintik. Nem tudatosul
bennük – mert nem ismerik fel – a
nonprofit szervezetek közötti érdekközösséget, így el sem juthatnak
a közös cselekvés gondolatáig”.
A működés belső sajátosságai, jellemzői alapján is körülírhatók
a nonprofit szervezetek. E meghatározás szerint a nonprofit
szervezetet az identitása, a stratégiája, az emberi tényezői,
a kialakult szervezeti és tevékenységi struktúrák illetve szervezeti
eljárások, a működtetés módja, az irányítás és vezetés technikái is
megkülönböztetik a más típusú társadalmi-gazdasági szervezetcsoportoktól.
A nemzetközi irodalomban a legelfogadottabb nonprofit szervezeti
definíciót a Baltimore-i Jonh Hopkins Egyetem nemzetközi összehasonlító
projektje dolgozta ki, amely létező statisztikai osztályozásokon alapuló egy
tevékenységi és alanyi főcsoportokra rendszerezett meghatározás. E kutatás
szerint a nonprofit szervezet ismérvei a következők:
·
intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet);
·
kormányzattól független szervezet (nem állami);
·
gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó
szervezet (nem gazdasági társaság);
·
önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem
törvény rendeli el, s nem is kényszer);
·
közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző
szervezet (nem párt).
Erre az öt ismérvre épül
a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozása (IC-NPO) is.
Összefoglalva a szakirodalom kísérleteit (és tényeit például
a nemzetközi statisztikában) a nonprofit szektor meghatározására, e
tanulmányok a szektort három alapvető kritériummal és több
részletjellemzővel írják le. A három alapvető
kritérium a profitosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és
az intézményesültség jogi személlyé válási fokozata. Kiegészítő, további
elemei a nonprofit szektort alkotó szervezeteknek az önkéntesség,
a közjó szolgálata (közcélúság, közhasznúság), a pártpolitikai és
egyházi hitéleti tevékenység kizárása. A “nonprofit szektor” elnevezés
valószínűleg azért nyert általánosan elfogadott módon polgárjogot
a közbeszédben és a nyilvánosságban, mert a profitszétosztás tilalma
a szektor definíciójának egyik legáltalánosabb érvényű eleme, amely
ugyanakkor lényegében ideológiamentes, s ezzel a többi függetlenségi
elemet is érzékelteti. Kuti Éva klasszikussá vált matematikai hasonlata szerint
a legkisebb közös többszöröst a nonprofit szektor fogalmi elemeit kutatva
nem sikerült megtalálni, ezért a “legnagyobb közös osztó” vált általánosan
elfogadottá: a nonprofit jelző nem a szektor összetettségét,
szervezeteinek sokféleségét tükrözi, hanem arra az egyetlen nagy közös
jellemzőre utal, amellyel kapcsolatosan az érintettek között teljes
az egyetértés. A többi jellemzővel kapcsolatosan elhatárolási,
definíciós és súlyponti viták vannak, a profitszétosztás tilalmát a
nonprofit szektor szervezeteiben senki nem vitatja.
a) civil szervezet: szervezetében
és mûködésében is pártoktól független, önálló jogi személyiséggel rendelkezõ,
az önkéntesség elve alapján szervezõdõ autonóm és szuverén formáció, amely az
1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, illetve az 1959. évi IV. törvény a
Polgári Törvénykönyvrõl elõírásai szerint bíróságon bejegyzett szervezet
(egyesületek és alapítványok),
b) helyi civil szervezet: az a). pontban leírtakkal azonos jellemzõkkel
rendelkezõ, a bírósági nyilvántartásba vétel szerint veszprémi székhellyel
mûködõ szervezet,
c) nonprofit szervezet: egyesület, alapítvány, közalapítvány, közhasznú
társaság,
d) nem kormányzati (NGO) szervezet: azon magánszervezet, amely az állami és
piaci szektor között tevékenykedõ nonprofit szervezet, e) közhasznú,
kiemelkedõen közhasznú szervezet: mindazon bejegyzett egyesület, alapítvány és
alapítvány, valamint kht., amelyet a bíróság közhasznú nyilvántartásba vett,
f). civil közösség: a veszprémi polgárok által létrehozott és mûködtetett, más
szervezetektõl, pártoktól és intézményektõl függetlenül mûködõ, jogi
személyiséggel nem rendelkezõ közösség.
A civil szervezetek és közösségek
támogatása
Az önkormányzatnak jelentõs
szerepet kell vállalnia a civil szervezetek támogatásában. Elsõsorban a helyi
civil szervezetek számára kell nyújtani mindazon támogatásokat, amelyekkel
saját mûködésüket, illetve a veszprémi polgárok számára nyújtott
szolgáltatásaikat fenntarthatják. A nem helyi szervezetek számára abban az
esetben lehet támogatást nyújtani, ha a felkínált programjuk, szolgáltatásuk
hiánypótló Veszprémben. Az önkormányzatnak az is feladata, hogy ösztönözze a
civil szervezetek létrejöttét, a közösségek formalizálódását. Ezért a civil közösségeknek - elismerve az ilyen
típusú szervezõdések hasznosságát is - közvetlen pénzügyi támogatást a
pályázati alapból nem nyújt.
Az önkormányzat az általa létrehozott közalapítványokon keresztül is támogatást
nyújt a bejegyzett civil szervezeteknek, valamint a nem bejegyzett veszprémi
civil közösségeknek. A közalapítványok tevékenységükrõl, a szervezeteknek,
közösségeknek nyújtott támogatásokról évente egységes szerkezetû beszámolót
készítenek, mely beszámolókat a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka terjeszti a
közgyûlés elé a civil alapról szóló beszámolóval együtt minden év április
30-áig.
A támogatások formája
Annak érdekében, hogy az
önkormányzat a rendelkezésére álló erõforrásokat a lehetõ leghatékonyabban
fordítsa a civil szervezetek és közösségek támogatására, többféle támogatási formát
alkalmaz.
Pénzügyi támogatások
Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek
közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló alapot. Az önkormányzat lehetõségei
szerint évrõl évre növeli az alapot, legalább az elõzõ évi inflációval
megegyezõ arányban.
Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti az önkormányzati
alapítású közalapítványok támogatását szolgáló alapot.
Szolgáltatások
Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a "civil irodai" jellegû
szolgáltatások biztosításáról. Az igénybe vehetõ szolgáltatások a következõk:
információ és tanácsadás, irodai infrastruktúra igénybevétele, módszertani
segítségnyújtás. A szolgáltatások magas színvonalon történõ biztosítása
érdekében Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata együttmûködik a Nonprofit
Szolgáltató Központ (Civil Ház) üzemeltetõjével, s költségvetésébõl hozzájárul annak mûködési
költségeihez. A szolgáltatások igénybevételére a veszprémi civil szervezetek és
közösségek jogosultak.
Természetbeni juttatások
Az önkormányzat a civil szervezetek és közösségek támogatásába bevonja mindazon
tárgyi eszközeit, amelyek a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzati
intézményekben nélkülözhetõvé váltak. Ezeket az eszközöket az önkormányzat
pályázat útján ingyenes használatba adja vagy odaajándékozza.
Kedvezmények biztosítása
Az önkormányzat elismerve a szervezetek közhasznú tevékenységének fontosságát,
kedvezmények igénybevételére jogosító igazolványt bocsát ki a közhasznú és
kiemelkedõen közhasznú besorolással rendelkezõ szervezetek számára. Az
igazolvánnyal az önkormányzat intézményei által biztosított szolgáltatások ezen
dokumentum használatával kedvezménnyel vehetõk igénybe. E tárgyban a fenntartó
és intézményei között évente külön megállapodást kell kötni. Az önkormányzat
lehetõségeitõl függõen egyéb kedvezményeket is biztosít az igazolvánnyal
rendelkezõ szervezetek számára.
A civil szervezetekkel
folytatott egyeztetés mellett ki kell alakítani a támogatások típusonkénti
szabályozását (pénzügyi, szolgáltatási, természetbeni és a kedvezmények
biztosítása). Ennek felelõse - a végrehajtásuk ellenõrzésével együtt - a
társadalmi kapcsolatok tanácsnoka. A támogatások odaítélésének és
igénybevételének alapfeltételei azonosak minden támogatási típusnál, melyek a
következõk;
- az odaítélt támogatás tényét és a támogatott szervezetek, közösségek kilétét
hordozó információk közérdekû adatok, nyilvánosak, ezért ezeket az önkormányzat
a helyi média útján nyilvánosságra hozza,
- a költségvetésben a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatására
elkülönített alapot, illetve az önkormányzati alapítású közalapítványokhoz
hasonló célból rendelt forrásokat csak nyilvános pályázat útján lehet
felosztani,
- támogatás csak támogatási megállapodás megkötésével adható, illetve vehetõ
igénybe
- a támogatásokról, azok felhasználását követõen, de maximum a tárgyévet követõ
február hó 15. napjáig a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi
elszámolást kell készteniük az önkormányzat számára.
Együttmûködés
az önkormányzat és a civil szervezetek között
Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség
szellemében, a lehetõ legszélesebb körben együttmûködnek a civil szervezetekkel
közös érdekeik érvényesítéséért. Az együttmûködés kialakítását épp úgy
kezdeményezhetik a civil szervezetek, mint az önkormányzat és intézményei. Az
önkormányzatnak minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a civil
szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek. Az
önkormányzat kötelezõ és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil
szervezetek közremûködésére. Az önkormányzat nem kíván egyedüli és kizárólagos
szereplõje lenni azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a veszprémi
polgárok jólétét, mûvelõdését, oktatását segíti elõ. Az ezekhez kötõdõ
programok, tevékenységek ellátását kész az arra alkalmas és ilyen szándékkal
fellépõ civil szervezetekkel megosztani, közösen végrehajtani.
Az újonnan kialakítandó intézmények és szolgáltatások, különösen a kötelezõ
feladatként létrehozandók esetében az önkormányzat vállalja, hogy minden
esetben részletesen megvizsgálja a civil együttmûködés lehetõségét és feltételrendszerét. Ennek
keretében felméri, hogy az adott szolgáltatás ellátása a jogszabályi
feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelelõen ellátható-e civil
szervezetek által is a városban. Amennyiben a feltételeknek megfelelõen és az önkormányzati intézményrendszerben
való mûködtetéshez képest költséghatékonyabb megoldást kínál a civil szervezeti
keret, úgy minden akadályt el kell hárítani a szerzõdéses együttmûködés
kialakítása elõl.
Az önkormányzat, ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttmûködõ partnerei
között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy
felekezeti alapon. Nem kíván "érdemes és kevésbé érdemes"
kategóriákat felállítani bármely ismérvek alapján. Ezért az együttmûködésben
nincsenek és nem lehetnek "kiemelt partnerei".
A
civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése
Számos civil szervezet járult
hozzá eddig is Veszprém sikereihez, fejlõdéséhez. A civil koncepciónak is
köszönhetõen a jövõben nagyobb számban vehetnek részt a város- és
közösségépítésben a helyi civil szervezetek. Fontos, hogy az eredményesen
mûködõ szervezetek visszajelzést kapjanak a közösségtõl, illetve a nyilvánosság
is megismerje esetenként akár nélkülözhetetlennek tekinthetõ tevékenységüket.
Ezért az önkormányzat a koncepció elfogadását követõ hat hónapon belül a civil
szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerését kifejezõ díjat alapít. A
díjat évente egy helyi civil szervezetnek ítéli oda, s az elismerés átadására a
Gizella-napok tematikus napján (Civilek Napja) kerül sor.
Nonprofit szervezetek közös ingatlanának értékesítése
[Tao. tv. 6. számú melléklet A/2. pont]
2008.03.27.
A társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 6.
számú melléklet A/2. pontja értelmében nem minősül a nonprofit szervezet –
például társadalmi szervezet – vállalkozási tevékenysége bevételének a
kizárólag a közhasznú, vagy – ha nem minősül közhasznú, kiemelkedően közhasznú
szervezetnek – a cél szerinti tevékenységét szolgáló tárgyi eszköz
értékesítésének ellenértéke. Amennyiben több nonprofit szervezet közös
tulajdonában álló, a tulajdoni hányaduknak megfelelően a könyveikben tárgyi
eszközként szereplő ingatlan közös értékesítésére kerül sor, akkor minden
tulajdonostárs szervezet esetén külön-külön meg kell állapítani, hogy az
ingatlant kizárólag a közhasznú/cél szerinti tevékenység érdekében használta, hasznosította-e.
Azon szervezeteknél, amelyeknél ezen „kizárólagosság” feltétele teljesült, az
ingatlan értékesítése során – a tulajdonrészük arányában – realizált bevétel
nem minősül a vállalkozási tevékenység bevételének, míg más tulajdonostársaknál
az őket megillető rész egésze vállalkozási bevétel.
[PM Jövedelemadók főosztálya 5630/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási főosztály 1559855428/2008.]
Sebestény István
Oktatási szervezetek a magyar nonprofit szektorban
Magyarországon
dinamikus a civil, a nonprofit szektor növekedése. Szervezeteinek jelentős
csoportja, 10%-a – amely már túl van az intézményesülés kezdeti fokán – működik
az oktatás területén. Anyagi hátterük meglehetősen bizonytalan. Erősen függenek
az állami és magántámogatásoktól. Céljaik, feladataik megvalósításához az
önkormányzatokkal való intenzívebb együttműködésre lenne szükségük.
A magyar nonprofit szektor 1989–90 óta tartó dinamikus növekedése
különösen azokon a területeken – kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi
ellátás – látványos, amelyeket korábban az állam szinte kizárólagos szolgáltató
szerepe jellemzett. Az állam fokozatos visszavonulása, az ilyen jellegű szolgáltatások
mennyiségi és minőségi visszaesése ösztönző erővel hatott az újjászülető civil
szektor kibontakozására. Az új nonprofit szervezetek nagy része is ezeken a
területeken kezdett tevékenykedni. Az egyesületeken belül – melyek döntő
többsége továbbra is a hagyományosnak tekinthető sport- és szabadidős
tevékenységet, illetve szakmai és üzleti érdekvédelmet folytat – ez a tendencia
ugyan kevésbé érvényesül, ám a gomba módra szaporodó alapítványoknál
egyértelműen kimutatható.
Az oktatás területén napjainkban szintén számos probléma jelentkezik. Az állam
részéről megoldhatatlan financiális, infrastrukturális gondok enyhítése, a
speciális oktatási igények kielégítése nonprofit keretek között történik. Ennek
következtében az oktatási szervezetek száma jelentősen megemelkedett. A
nonprofit szektor 10 százaléka, mintegy 4 és fél ezer szervezet működik ezen a
területen. Az egyesületek száma és aránya ugyan meglehetősen alacsony, azonban
az alapítványok között – mely jogi forma jellegéből adódóan megfelelőbb az oktatási
tevékenység és támogatás nyújtására – a legtöbb szervezet itt található,
arányuk meghaladja a 25 százalékot.
Az oktatási szervezetek
kétharmada gyermekoktatással, illetve ennek támogatásával foglalkozik. Ezen
belül is az általános iskolák köré szerveződik a legtöbb szervezet. Minden
második, harmadik általános iskolára jut egy alapítvány. Az intézmények számát
is figyelembe véve azonban a közép- és felsőfokú iskolák „alapítványi
ellátottsága” ennél jóval magasabb, az előbbieknél majd minden iskolára jut egy
alapítvány, az egyetemek és főiskolák esetében pedig több is. A felnőttoktatás
részesedése a nonprofit szférában ugyan nem túl magas, azonban itt találhatóak
az általában teljes intézményi háttérrel rendelkező népfőiskolák is.
Jelentősnek mondható még az oktatási szervezetek egyötödét kitevő ún. egyéb és
többcélú alapítványok és egyesületek csoportja is, melyet a legkülönfélébb
tevékenységet végző szervezetek alkotnak.
alapján
azonban úgy tűnik, hogy az ezen a területen működő szervezetek általában
kevesebb bevétellel rendelkeztek, mint a nonprofit szektor átlaga. Ez a
jelenség kifejezetten az alapítványoknál figyelhető meg, hiszen a csoport
negyedét alkotó oktatási alapítványok az összes bevételnek csak 14 százalékával
rendelkeztek. Az egyesületeknél éppen fordított a helyzet, az alig több mint 1
százalékot kitevő oktatási egyesületek a források majd 3 százalékát tudhatták
magukénak. Az egy alapítványra jutó 2,2 millió forinttal szemben az egyesületi
átlag 7,6 millió forint volt, ami majdnem duplája a szektor egészére jellemző
átlagnak. Ennek oka az lehet, hogy az alapítványok zömét az oktatási
intézmények mellett működő, és jórészt a szülők által támogatott szervezetek
alkotják, míg ez egyesületek között nagyobb az aránya az országos – ennélfogva
tőkeerősebb – szervezeteknek.
3. táblázat – Az oktatási nonprofit szervezetek árbevétele és részesedése a
szektor teljes bevételéből 1994-ben
Alapítvány
Egyesület
Összesen
Oktatási
nonprofit szervezetek árbevétele (millió Ft)
8448,4
2277,3
10 725,7
Részesedése
a szektor bevételéből (%)
14,2
2,7
7,4
Összes
nonprofit szervezet árbevétele (millió Ft)
59 638,8
84 493,1
144 131,9
Az oktatási szervezetekre jellemző alacsonyabb bevételi szint ugyanakkor
arányait tekintve döntően támogatásokból származik. Mind az állami, mind a
magántámogatások aránya jelentősen meghaladja az összes nonprofit szervezetre
jellemző mutatókat. Ugyanakkor ez nem a kiemelten magas összegű támogatásnak,
hanem sokkal inkább az alaptevékenységből származó jövedelem alacsonyabb
mértékének a következménye. Hiszen ezek a szervezetek alapvetően nem ár- és
díjbevételekből tartják el magukat, mivel általában nem ilyen típusú
szolgáltatásokat nyújtanak, emellett a gazdálkodási tevékenységük sem jelentős.
Legfontosabb feladatuk az intézmények, diákok támogatása, melynek anyagi
fedezetét maguk is támogatások, pályázatok útján próbálják biztosítani.
1. ábra – A nonprofit szervezetek bevételének megoszlása főbb bevételi források
szerint 1994-ben
A
támogatások legfontosabb forrásai az oktatási nonprofit szervezetek számára az
önkormányzatok lehetnek, hiszen az általuk támogatott intézmények döntő része
az önkormányzatokhoz tartozik. Egy önkormányzatokra kiterjedő reprezentatív
felvétel szerint azonban az ilyen irányú kapcsolat még meglehetősen gyenge.
1995-ben országosan kb. 10 000 nonprofit szervezet kapott anyagi támogatást
helyi önkormányzatoktól, azonban ezek közül csupán mintegy 500 volt oktatási
szervezet, vagyis a 4500 ilyen típusú szervezet közül csupán minden tizedik.
Szerződéses viszonyt is csak mintegy 150 nonprofit szervezettel alakítottak ki
ezen a területen.
Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a civil oktatási szervezetek számukat
tekintve a magyar nonprofit szektor egyik jelentős csoportját képviselik, túl
vannak az intézményesültség kezdeti fokán. Az ország egész területén
megtalálhatóak, létrejöttek az első csúcsszervezeteik, szövetségeik is, azonban
anyagi hátterük meglehetősen bizonytalan. Erősen függnek az állami és
magántámogatásoktól, ezzel szemben az állami, önkormányzati szervezetekkel való
kapcsolatuk igen egyoldalú és törékeny. A feladataik megvalósításához, illetve
céljaik eléréséhez mindenképpen az önkormányzatokkal való intenzívebb
együttműködésre lenne szükség. Ez azonban nemcsak – illetve néha egyáltalán nem
– e szervezeteken múlik.
Hogyan fogadjunk 1%-os támogatást - útmutató nonprofit szervezetek részére
1.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a nonprofit szervezetnek, amely
részesülni akar az 1 %-ból?
A következő nonprofit szervezetek részesülhetnek az adózók 1%-os
felajánlásaiban:
1.
Társadalmi szervezet és alapítvány, mely a
rendelkező nyilatkozat évét megelőzően legalább két évvel a bíróság
nyilvántartásba vett (tehát 2003. január 1 előtt);
2.
Olyan kiemelkedően közhasznú társadalmi
szervezet, alapítvány, mely az állammal, vagy az önkormányzattal a rendelkező
nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább 1 évvel kötött szerződés
másolatával igazolja, hogy kiemelkedően közhasznú tevékenységet végez azaz
közfeladatot lát el;
3.
Olyan közalapítvány, melyet a bíróság
legalább 2004. január 1-ig nyilvántartásba vett;
4.
Olyan szervezet, melyet az 1996.évi CXXVI.
törvényben külön nevesítenek, vagy országos hatókörű szakmúzeum, vagy
szakgyűjtemény;
5.
Olyan könyvtári, levéltári, múzeumi és
egyéb kulturális, illetve egyéb szórakoztatási tevékenységet folytató
szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év
valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi
önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült.
Ahhoz,
hogy a megkívánt első három feltétel egyikének megfelelő társadalmi szervezet,
alapítvány és közalapítvány valóban az 1 % kedvezményezettje lehessen, néhány
további feltételnek is meg kell felelnie: Székhelye Magyarországon van,
működése a magyarországi lakosság vagy a határon túli magyarság érdekében
történik.
Nyilatkoznia kell arról, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem végez, azaz
pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői választáson,
valamint megyei és fővárosi önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem
állít, továbbá szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem
nyújt. Nyilatkoznia kell arról is, hogy alapszabályát, illetve alapító okiratát
az előző pontban foglalt feltételeknek megfelelően módosította (a módosítást a
bíróságra benyújtotta). Nyilatkoznia kell arról, hogy köztartozása nincsen, vagy
ha van, akkor az őt megillető összegből hozzájárul köztartozásainak
kiegyenlítéséhez. Nyilatkozik arról, hogy előző év január 1-jétől megszakítás
nélkül, ténylegesen közhasznú tevékenységet folytat és eleget tesz minden rá
vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.
A nyilatkozat megtételére az érdekelteket az APEH legkésőbb 2004. szeptember
1-ig felhívja. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni. A határidő
elmulasztása esetén az államigazgatásról szóló 1957.évi IV. törvény 40.
paragrafusa előírásai irányadóak, azaz a határidő elmulasztása automatikusan
nem eredményez jogvesztést, hanem igazolási kérelemmel és a hiányok egyidejű
pótlásával a késedelem kimenthető.
2. Mit tegyen tehát az a nonprofit szervezet, amely kedvezményezett kíván
lenni?
Az átirányított adóból részesülni kívánó szervezet:
·
Ismerje meg alaposan a törvényt;
·
Ismertesse meg potenciális támogatóival az
1 % felajánlásának lehetőségét, és mindenképpen hozza tudomásukra az adószámát;
·
Az APEH felhívását követő 30 napon belül
nyilatkozzon hogy a székhelyre, a működésre, a közvetlen politikai
tevékenységtől való tartózkodásra, illetve a pártoktól való szervezeti
függetlenségre, valamint a köztartozások hiányára vonatkozó feltételeknek (lásd
1. pont) eleget tesz. A nyilatkozatok bemutatására az érdekelteket az APEH
legkésőbb 2004. szeptember 1-ig felhívja. A felhívásnak 30 napon belül kell
eleget tenni ( lásd 1-es pont) /A késedelem miatt a határidő lejártától
számított nyolc napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, azaz ha a
késedelemnek menthető és igazolható okai vannak, akkor a szervezet nem veszti
el 1%-ára vonatkozó jogát. A határidő elmulasztása esetén az igazolási
kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Tekintve,
hogy az alapszabály (alapító okirat) módosítására a 30 nap kevés lehet, ezért
célszerű a módosítást idejekorán elvégezni és azt a bíróságra haladéktalanul
benyújtani./
·
Nyilatkoznia kell: nincsen vámtartozása,
nincsen társadalombiztosítási tartozása, nincsen központi (állami)
adótartozása, nincsen helyi adótartozása, előző év január 1-jétől megszakítás
nélkül, ténylegesen közhasznú tevékenységet folytat és eleget tesz minden rá
vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.
3.
Mit kell tennie a kedvezményezett szervezetnek az 1% felhasználása után?
·
2005 október 31-éig a sajtóban közzé kell
tegye (sajtóközlemény), hogy milyen célokra használta fel a számára felajánlott
1 %-okat. 2001. január 1-jétől lehetőség van arra is, hogy a szervezet az
1%-okból juttatott támogatást tartalékolja, ebben az esetben a sajtóközleménynek
utalnia kell a tartalékolás tényére és összegére.
·
A közzététel későbbi igazolása céljából a
sajtóközlemény egy eredeti példányát meg kell őrizni.
4. Mit kell tegyen az APEH a kedvezményezett szervezettel kapcsolatban?
Ha a szükséges nyilatkozatok valamelyike hiányzik, akkor az APEH az adózó
nyilatkozata ellenére sem utalja át az 1%-ot. Ha az APEH a nyilatkozatokat
valamilyen okból nem fogadja el, akkor erről határozatot kell hoznia, amelyet a
szervezet megtámadhat a bíróságon. Ha a szükséges nyilatkozatok és az igazolás
hiánytalanok (és tartalmuk valódisága nem kérdéses), akkor az APEH legkésőbb
2005. november 30-ig köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára
felajánlott 1%-okat. Ha a kedvezményezett felhatalmazta az adóhatóságot
köztartozásainak rendezésére, akkor a szervezet részére felajánlott 1 %-ok
erejéig tartozásait az APEH a megjelölt sorrendben köteles kiegyenlíteni.
A nonprofit szervezeteknek átutalt 1 %-ok felhasználását az APEH utólag
ellenőrizheti, és amennyiben a szervezet sajtónyilatkozata nem felel meg a
valóságnak, annyiban az APEH kötelezheti őt az 1%-ok visszafizetésére a
központi költségvetésbe.
További információ: Heves Megyei CISZOK, Eger, Bajcsy-Zs. u. 9. Tel: 36/415-822 www.eck.hu
NIOK Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány www.nonprofit.hu, www.niok.hu
