Egyesületi kisokos

Az egyesület alapszabálya — mit kell róla tudni?

Az alapszabály az egyesület “alkotmánya”. Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az alapszabály kötelező tartalmi elemei: ·         a szervezet neve ·         célja ·         székhelye ·         a tagdíj mértéke, annak rendelkezésre bocsátásának módja és ideje ·         szervezeti felépítése, az egyesület szervei és azok hatásköre, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok ·         a tagok neve, valamint lakóhelye vagy székhelye (a tagok listája az alapszabály nem nyilvános melléklete) ·         az első vezető tisztségviselő(ke)t, ·         a tag jogai és kötelezettségei, ·         a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai vagy mindezeknek a mellőzése, ·         a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai ·         a szavazati jog gyakorlásának feltételei A jogszabály csak a minimális tartalmi elemeket sorolja fel. A szervezetnek az alapszabály tartalmát tekintve lényegében teljes szabadsága van (természetesen jogszabályba ütköző vagy más tiltott tevékenységet nem tartalmazhat az alapszabály). Az egyesület tagjai a jogszabályi keretek között szabadon dönthetnek például a tagdíj mértékéről és befizetés módjáról, a tisztségviselőkmegválasztásának módjáról, a szervezeti felépítésről stb. Amennyiben az egyesület közhasznú minősítést szeretne a 2. lezárt üzleti évet követően, az alapszabálynak a közhasznú szervezetekre vonatkozó kötelező elemeket tartalmaznia kell. frissítve: 2014.10.15. Egyesületi tagdíj - mit kell róla tudni? Az egyesület speciális bevételi forrása a tagdíj. Célja, hogy egyrészt bevételi forrása legyen a szervezetnek, másrészt a szervezethez tartozást is erősítse, harmadrészt hogy a szervezet számára valamennyi vagyoni forrást biztosítson. A tagdíj fizetése vagy meg nem fizetése önmagában nem keletkeztet és nem szüntet meg jogot. Tagdíj előírása nélkül a civil szervezet nem hozható létre. A tagdíj mértékéről, fizetésének módjáról, fizetési határidejéről, részletfizetésről vagy kedvezményről, a nem fizetés esetén követendő eljárásról (például fizetési felszólítás küldése stb.) az alapszabálynak kell rendelkezni. Ha a tag a tagdíjfizetést huzamosabb ideig – jellemzően egy éven túl – elmulasztja, az a tag kizárásának indoka lehet. A tagdíj nem fizetése nem szünteti meg automatikusan a tagi jogviszonyt, ehhez a tag kizárására vonatkozó eljárást le kell folytatni. Tagi jogviszony — mit kell tudni róla? Az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, és egyik alapvető elve az önkéntesség. A tag tehát kizárólag önkéntesen, szabad akaratából léphet be azegyesületbe, saját elhatározásából tartja fenn tagsági jogviszonyát, és azt szintén saját akaratából szüntetheti meg (kivéve a kizárás eseteit). Tehát senkit nem lehet kötelezni arra, hogy egy egyesületben tag legyen, és az alapszabály sem teheti kötelezővé az egyesületi tagságot. Az egyesület tagjai egyenlőek. Csak látszólagos ellentmondás az, hogy a pártoló vagy tiszteletbeli tag általában kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik, mint a rendes tag. A demokratikus működés nem attól demokratikus, hogy mindenkinek egyenlő jogai vannak, hanem attól, hogy az alapításkor el kell dönteni, a tagok státuszát pontosan körülírva és meghatározva. Így mindenki tudja, hogy milyen feltételekkel lehet a szervezetbe belépni, és ott neki milyen jogai és kötelezettségei keletkeznek. Tehát nem kizárt, hogy az alapításkor az alapítók szándéka szerint a tagokat különböző jogi státusszal ruházzák fel. Azaz az alapításkor el kell dönteni és pontosan meg kell határozni, hogy mely tagi státusz milyen jogokkal és kötelezettséggel jár, s a később belépő tagok már az alapszabály ismeretében, azt elfogadva válhatnak taggá. A tagi jogviszony létesítésének feltételeit az egyesület alapszabályának tartalmazni kell. Különös vagy kötelező feltételeket a jogszabály nem ír elő. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy ki milyen feltételekkel lehet az egyesület tagja. Itt kell rögzíteni és szabályozni, hogy a leendő tagnak hol, kinél kell jelezni azt, hogy tag kíván lenni (például tagfelvételi kérelmet, űrlapok ki kell tölteni és az egyesületi irodában leadni stb.). Szabályozni kell, hogy a tagfelvételről az egyesület mely szerve mikor, hogyan dönt, erről hogyan értesítik, tájékoztatják a leendő tagot és hová fordulhat jogorvoslatért a számára esetleg kedvezőtlen döntés ellen. A tag felvételéről csak a szervezet tagjai dönthetnek. Nem tartalmazhat az alapszabály olyan rendelkezést, mely szerint olyan személy rendelkezik a tagfelvétellel kapcsolatban ajánlási, véleményezési vagy jóváhagyási joggal, aki nem tagja az egyesületnek. A leendő tag részére próbaidő is kiköthető, (nem tévesztendő össze a Munka Törvénykönyve szerinti próbaidővel!!) Ha próbaidős tagsági státusz van egy szervezetnél, akkor az ilyen tagok jogállását is pontosan szabályozni kell. Az önkéntesség elvének a tagi jogviszony fenntartása alatt is folyamatosan érvényesülni kell. Azaz a tag szintén csak önkéntes elhatározásból tarthatja fenn tagi jogviszonyát. Milyen különféle tagjai lehetnek egy egyesületnek? Rendes tag: jogai és kötelezettségei az egyesület viszonylatában teljesek ·         Pártoló tag: aki az egyesület céljaival egyetértve vagyoni hozzájárulással támogatja annak működését, céljai elérését, de nem rendelkezik a rendes tag teljes jogosítványaival ·         Tiszteletbeli tag: aki általában kimagasló szakmai vagy társadalmi értékei alapján, hírnevével támogatja az egyesületet és általában szintén nem rendelkezik a rendes tagokat megillető jogosítványokkal ·         Alapító tag: az első 10 (vagy több) tag, akik létrehozták a szervezetet Egyesület — mi az? ·         Magyarországon létrehozott ·         Önkéntesen létrehozott szervezet ·         Önkormányzattal rendelkezik, önkormányzati elven működik ·         Az alapszabályában meghatározott célra alakul ·         Nyilvántartott tagsággal rendelkezik ·         A céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. ·         Az egyesület jogi személy.

Létezik-e minta létesítő okirat (alapító okirat vagy alapszabály)?

2015. január 1-jétől egyesület és alapítvány esetében a jogszabály meghatároz mintaokiratot (11/2012. (II. 29.) KIM 41-42. melléklete alapján), amelyet nem kötelező használni, viszont ha a mintaokirat alapján készül el a létesítő okirat, és ez a körülmény feltüntetésre kerül, a bíróság egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást folytat le, azaz az elbírálásról 15 napon belül határoz. frissítve: 2014.07.17. Az egyesület alapszabálya — mit kell róla tudni? Az alapszabály az egyesület “alkotmánya”. Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az alapszabály kötelező tartalmi elemei: ·         a szervezet neve ·         célja ·         székhelye ·         a tagdíj mértéke, annak rendelkezésre bocsátásának módja és ideje ·         szervezeti felépítése, az egyesület szervei és azok hatásköre, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok ·         a tagok neve, valamint lakóhelye vagy székhelye (a tagok listája az alapszabály nem nyilvános melléklete) ·         az első vezető tisztségviselő(ke)t, ·         a tag jogai és kötelezettségei, ·         a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai vagy mindezeknek a mellőzése, ·         a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai ·         a szavazati jog gyakorlásának feltételei A jogszabály csak a minimális tartalmi elemeket sorolja fel. A szervezetnek az alapszabály tartalmát tekintve lényegében teljes szabadsága van (természetesen jogszabályba ütköző vagy más tiltott tevékenységet nem tartalmazhat az alapszabály). Az egyesület tagjai a jogszabályi keretek között szabadon dönthetnek például a tagdíj mértékéről és befizetés módjáról, a tisztségviselők megválasztásának módjáról, a szervezeti felépítésről stb. Amennyiben az egyesület közhasznú minősítést szeretne a 2. lezárt üzleti évet követően, az alapszabálynak a közhasznú szervezetekre vonatkozó kötelező elemeket tartalmaznia kell. frissítve: 2014.10.15.