Nonprofit fogalmak

Nonprofit szervezet

A nonprofit elméletek jórészt arra keresik a választ, hogy milyen törvényszerűségek mentén jöttek létre a kormányzattól és a gazdaságtól is független, ún. nonprofit szervezetek? Ezek az elméletek több ilyen törvényszerűséget vázolnak.

·         kielégítetlen piaci szükségletekre jön létre a nonprofit szolgáltatások speciális piaca;

·         közjavak kormányzati elosztásának elégtelensége hozza létre a korrekciós jellegű, kiegészítő nonprofit közszolgáltatásokat;

·         közjavak előállítása magánszférában az állami források kiegészítése és kiteljesítése, minőségjavítása céljából;

·         állampolgári, fogyasztói, résztvevői és érintetti érdekartikuláció és érdekérvényesítés, jogvédelem kereteinek biztosítása;

·         az öntevékenység, az önsegítés, a szolidaritás, az altruizmus emberi értékei kifejeződésének és gyakorlásának intézményesülése;

·         a demokrácia, a részvétel politikai elvének kiteljesítése, gyakorlása.

Látható, a nonprofit elméletek e rendkívül összetett társadalmi jelenségcsoport egy-egy elemét ragadják ki (vagy teszik meghatározóvá), s ezzel a valóság mélyebb feltárása mellett az egyoldalú megközelítés veszélyét is eredményezik.
A nonprofit szervezet fogalmát a szakirodalom szintén több megközelítésben tárgyalja.
A szervezeti megközelítés szerint a “nonprofit szektort az alapítványok és egyesületek – illetve a közhasznú társaságok,  köztestületek és közalapítványok összessége alkotja”.
Jogi megközelítésben nonprofit szektor a személyegyesülésekből (egyesületek), célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár), célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány), továbbá a közcélú vállalkozó nonprofit szervezetekből (közhasznú társaság) áll össze.
Funkcionális megközelítésben azt mondhatjuk, hogy egyes meghatározható funkciókban a nonprofit szektor átfedésben működik az állammal (újraelosztás, humán szolgáltatás), bizonyos funkciókat pedig önállóan lát el (érdekartikuláció és érdekvédelem), továbbiakat viszont az üzleti szektorral vagy a háztartásokkal és a magánélet területeivel közösen (csoportos kielégítetlen szükségletek, önszabályozás).
Tudati, gondolati meghatározás lehet a közösségélményen, összetartozási tudaton, a más szektoroktól történő megkülönböztetésen alapuló definíció, amelynek lényegi eleme az a tudatos elhatárolódás, amely a nonprofit szektor szervezeteit az állami, az üzleti és a magán- (egyéni) szférától megkülönbözteti. A nonprofit szektor e közösségének tudata Győrffy Gábor szerint Magyarországon nem elég erős ahhoz, hogy szektorszintű szervezőerő legyen. Következik ez abból, hogy “a szervezeteknek elsősorban szakmai identitásuk van, a nonprofit szervezeti formát szakmai céljaik elérése optimális eszközének tekintik. Nem tudatosul bennük – mert nem  ismerik fel – a nonprofit szervezetek közötti érdekközösséget, így el sem juthatnak a közös cselekvés gondolatáig”.
A működés belső sajátosságai, jellemzői alapján is körülírhatók a nonprofit szervezetek. E meghatározás szerint a nonprofit szervezetet az identitása, a stratégiája, az emberi tényezői, a kialakult szervezeti és tevékenységi struktúrák illetve szervezeti eljárások, a működtetés módja, az irányítás és vezetés technikái is megkülönböztetik a más típusú társadalmi-gazdasági szervezetcsoportoktól.
A nemzetközi irodalomban a legelfogadottabb nonprofit szervezeti definíciót a Baltimore-i Jonh Hopkins Egyetem nemzetközi összehasonlító projektje dolgozta ki, amely létező statisztikai osztályozásokon alapuló egy tevékenységi és alanyi főcsoportokra rendszerezett meghatározás. E kutatás szerint a nonprofit szervezet ismérvei a következők:

·         intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet);

·         kormányzattól független szervezet (nem állami);

·         gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nem gazdasági társaság);

·         önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, s nem is kényszer);

·         közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet (nem párt).

Erre az öt ismérvre épül a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozása (IC-NPO) is.
Összefoglalva a szakirodalom kísérleteit (és tényeit például a nemzetközi statisztikában) a nonprofit szektor meghatározására, e tanulmányok a szektort három alapvető kritériummal és több részletjellemzővel írják le. A három alapvető kritérium a profitosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válási fokozata. Kiegészítő, további elemei a nonprofit szektort alkotó szervezeteknek az önkéntesség, a közjó szolgálata (közcélúság, közhasznúság), a pártpolitikai és egyházi hitéleti tevékenység kizárása. A “nonprofit szektor” elnevezés valószínűleg azért nyert általánosan elfogadott módon polgárjogot a közbeszédben és a nyilvánosságban, mert a profitszétosztás tilalma a szektor definíciójának egyik legáltalánosabb érvényű eleme, amely ugyanakkor lényegében ideológiamentes, s ezzel a többi függetlenségi elemet is érzékelteti. Kuti Éva klasszikussá vált matematikai hasonlata szerint a legkisebb közös többszöröst a nonprofit szektor fogalmi elemeit kutatva nem sikerült megtalálni, ezért a “legnagyobb közös osztó” vált általánosan elfogadottá: a nonprofit jelző nem a szektor összetettségét, szervezeteinek sokféleségét tükrözi, hanem arra az egyetlen nagy közös jellemzőre utal, amellyel kapcsolatosan az érintettek között teljes az egyetértés. A többi jellemzővel kapcsolatosan elhatárolási, definíciós és súlyponti viták vannak, a profitszétosztás tilalmát a nonprofit szektor szervezeteiben senki nem vitatja.

 Fogalmak meghatározása

a) civil szervezet: szervezetében és mûködésében is pártoktól független, önálló jogi személyiséggel rendelkezõ, az önkéntesség elve alapján szervezõdõ autonóm és szuverén formáció, amely az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, illetve az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl elõírásai szerint bíróságon bejegyzett szervezet (egyesületek és alapítványok),
b) helyi civil szervezet: az a). pontban leírtakkal azonos jellemzõkkel rendelkezõ, a bírósági nyilvántartásba vétel szerint veszprémi székhellyel mûködõ szervezet,
c) nonprofit szervezet: egyesület, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság,
d) nem kormányzati (NGO) szervezet: azon magánszervezet, amely az állami és piaci szektor között tevékenykedõ nonprofit szervezet, e) közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezet: mindazon bejegyzett egyesület, alapítvány és alapítvány, valamint kht., amelyet a bíróság közhasznú nyilvántartásba vett, f). civil közösség: a veszprémi polgárok által létrehozott és mûködtetett, más szervezetektõl, pártoktól és intézményektõl függetlenül mûködõ, jogi személyiséggel nem rendelkezõ közösség.

 A civil szervezetek és közösségek támogatása

Az önkormányzatnak jelentõs szerepet kell vállalnia a civil szervezetek támogatásában. Elsõsorban a helyi civil szervezetek számára kell nyújtani mindazon támogatásokat, amelyekkel saját mûködésüket, illetve a veszprémi polgárok számára nyújtott szolgáltatásaikat fenntarthatják. A nem helyi szervezetek számára abban az esetben lehet támogatást nyújtani, ha a felkínált programjuk, szolgáltatásuk hiánypótló Veszprémben. Az önkormányzatnak az is feladata, hogy ösztönözze a civil szervezetek létrejöttét, a közösségek formalizálódását. Ezért a civil közösségeknek - elismerve az ilyen típusú szervezõdések hasznosságát is - közvetlen pénzügyi támogatást a pályázati alapból nem nyújt.
Az önkormányzat az általa létrehozott közalapítványokon keresztül is támogatást nyújt a bejegyzett civil szervezeteknek, valamint a nem bejegyzett veszprémi civil közösségeknek. A közalapítványok tevékenységükrõl, a szervezeteknek, közösségeknek nyújtott támogatásokról évente egységes szerkezetû beszámolót készítenek, mely beszámolókat a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka terjeszti a közgyûlés elé a civil alapról szóló beszámolóval együtt minden év április 30-áig.

 A támogatások formája
Annak érdekében, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló erõforrásokat a lehetõ leghatékonyabban fordítsa a civil szervezetek és közösségek támogatására, többféle támogatási formát alkalmaz.
Pénzügyi támogatások
Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló alapot. Az önkormányzat lehetõségei szerint évrõl évre növeli az alapot, legalább az elõzõ évi inflációval megegyezõ arányban.
Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti az önkormányzati alapítású közalapítványok támogatását szolgáló alapot.
Szolgáltatások
Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a "civil irodai" jellegû szolgáltatások biztosításáról. Az igénybe vehetõ szolgáltatások a következõk: információ és tanácsadás, irodai infrastruktúra igénybevétele, módszertani segítségnyújtás. A szolgáltatások magas színvonalon történõ biztosítása érdekében Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata együttmûködik a Nonprofit Szolgáltató Központ (Civil Ház) üzemeltetõjével, s költségvetésébõl hozzájárul annak mûködési költségeihez. A szolgáltatások igénybevételére a veszprémi civil szervezetek és közösségek jogosultak.
Természetbeni juttatások
Az önkormányzat a civil szervezetek és közösségek támogatásába bevonja mindazon tárgyi eszközeit, amelyek a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzati intézményekben nélkülözhetõvé váltak. Ezeket az eszközöket az önkormányzat pályázat útján ingyenes használatba adja vagy odaajándékozza.
Kedvezmények biztosítása
Az önkormányzat elismerve a szervezetek közhasznú tevékenységének fontosságát, kedvezmények igénybevételére jogosító igazolványt bocsát ki a közhasznú és kiemelkedõen közhasznú besorolással rendelkezõ szervezetek számára. Az igazolvánnyal az önkormányzat intézményei által biztosított szolgáltatások ezen dokumentum használatával kedvezménnyel vehetõk igénybe. E tárgyban a fenntartó és intézményei között évente külön megállapodást kell kötni. Az önkormányzat lehetõségeitõl függõen egyéb kedvezményeket is biztosít az igazolvánnyal rendelkezõ szervezetek számára.

 A támogatások odaítélésének és igénybevételének szabályai

A civil szervezetekkel folytatott egyeztetés mellett ki kell alakítani a támogatások típusonkénti szabályozását (pénzügyi, szolgáltatási, természetbeni és a kedvezmények biztosítása). Ennek felelõse - a végrehajtásuk ellenõrzésével együtt - a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka. A támogatások odaítélésének és igénybevételének alapfeltételei azonosak minden támogatási típusnál, melyek a következõk;
- az odaítélt támogatás tényét és a támogatott szervezetek, közösségek kilétét hordozó információk közérdekû adatok, nyilvánosak, ezért ezeket az önkormányzat a helyi média útján nyilvánosságra hozza,
- a költségvetésben a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatására elkülönített alapot, illetve az önkormányzati alapítású közalapítványokhoz hasonló célból rendelt forrásokat csak nyilvános pályázat útján lehet felosztani,
- támogatás csak támogatási megállapodás megkötésével adható, illetve vehetõ igénybe
- a támogatásokról, azok felhasználását követõen, de maximum a tárgyévet követõ február hó 15. napjáig a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást kell készteniük az önkormányzat számára.

 Együttmûködés az önkormányzat és a civil szervezetek között

Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehetõ legszélesebb körben együttmûködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Az együttmûködés kialakítását épp úgy kezdeményezhetik a civil szervezetek, mint az önkormányzat és intézményei. Az önkormányzatnak minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a civil szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek. Az önkormányzat kötelezõ és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil szervezetek közremûködésére. Az önkormányzat nem kíván egyedüli és kizárólagos szereplõje lenni azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a veszprémi polgárok jólétét, mûvelõdését, oktatását segíti elõ. Az ezekhez kötõdõ programok, tevékenységek ellátását kész az arra alkalmas és ilyen szándékkal fellépõ civil szervezetekkel megosztani, közösen végrehajtani.
Az újonnan kialakítandó intézmények és szolgáltatások, különösen a kötelezõ feladatként létrehozandók esetében az önkormányzat vállalja, hogy minden esetben részletesen megvizsgálja a civil együttmûködés lehetõségét és feltételrendszerét. Ennek keretében felméri, hogy az adott szolgáltatás ellátása a jogszabályi feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelelõen ellátható-e civil szervezetek által is a városban. Amennyiben a feltételeknek megfelelõen és az önkormányzati intézményrendszerben való mûködtetéshez képest költséghatékonyabb megoldást kínál a civil szervezeti keret, úgy minden akadályt el kell hárítani a szerzõdéses együttmûködés kialakítása elõl.
Az önkormányzat, ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttmûködõ partnerei között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy felekezeti alapon. Nem kíván "érdemes és kevésbé érdemes" kategóriákat felállítani bármely ismérvek alapján. Ezért az együttmûködésben nincsenek és nem lehetnek "kiemelt partnerei".

A civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése

Számos civil szervezet járult hozzá eddig is Veszprém sikereihez, fejlõdéséhez. A civil koncepciónak is köszönhetõen a jövõben nagyobb számban vehetnek részt a város- és közösségépítésben a helyi civil szervezetek. Fontos, hogy az eredményesen mûködõ szervezetek visszajelzést kapjanak a közösségtõl, illetve a nyilvánosság is megismerje esetenként akár nélkülözhetetlennek tekinthetõ tevékenységüket. Ezért az önkormányzat a koncepció elfogadását követõ hat hónapon belül a civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerését kifejezõ díjat alapít. A díjat évente egy helyi civil szervezetnek ítéli oda, s az elismerés átadására a Gizella-napok tematikus napján (Civilek Napja) kerül sor.

 Nonprofit szervezetek közös ingatlanának értékesítése

[Tao. tv. 6. számú melléklet A/2. pont]
2008.03.27.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 6. számú melléklet A/2. pontja értelmében nem minősül a nonprofit szervezet – például társadalmi szervezet – vállalkozási tevékenysége bevételének a kizárólag a közhasznú, vagy – ha nem minősül közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenységét szolgáló tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke. Amennyiben több nonprofit szervezet közös tulajdonában álló, a tulajdoni hányaduknak megfelelően a könyveikben tárgyi eszközként szereplő ingatlan közös értékesítésére kerül sor, akkor minden tulajdonostárs szervezet esetén külön-külön meg kell állapítani, hogy az ingatlant kizárólag a közhasznú/cél szerinti tevékenység érdekében használta, hasznosította-e. Azon szervezeteknél, amelyeknél ezen „kizárólagosság” feltétele teljesült, az ingatlan értékesítése során – a tulajdonrészük arányában – realizált bevétel nem minősül a vállalkozási tevékenység bevételének, míg más tulajdonostársaknál az őket megillető rész egésze vállalkozási bevétel.
[PM Jövedelemadók főosztálya 5630/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559855428/2008.]

Sebestény István
Oktatási szervezetek a magyar nonprofit szektorban

Magyarországon dinamikus a civil, a nonprofit szektor növekedése. Szervezeteinek jelentős csoportja, 10%-a – amely már túl van az intézményesülés kezdeti fokán – működik az oktatás területén. Anyagi hátterük meglehetősen bizonytalan. Erősen függenek az állami és magántámogatásoktól. Céljaik, feladataik megvalósításához az önkormányzatokkal való intenzívebb együttműködésre lenne szükségük.

A magyar nonprofit szektor 1989–90 óta tartó dinamikus növekedése különösen azokon a területeken – kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás – látványos, amelyeket korábban az állam szinte kizárólagos szolgáltató szerepe jellemzett. Az állam fokozatos visszavonulása, az ilyen jellegű szolgáltatások mennyiségi és minőségi visszaesése ösztönző erővel hatott az újjászülető civil szektor kibontakozására. Az új nonprofit szervezetek nagy része is ezeken a területeken kezdett tevékenykedni. Az egyesületeken belül – melyek döntő többsége továbbra is a hagyományosnak tekinthető sport- és szabadidős tevékenységet, illetve szakmai és üzleti érdekvédelmet folytat – ez a tendencia ugyan kevésbé érvényesül, ám a gomba módra szaporodó alapítványoknál egyértelműen kimutatható.
Az oktatás területén napjainkban szintén számos probléma jelentkezik. Az állam részéről megoldhatatlan financiális, infrastrukturális gondok enyhítése, a speciális oktatási igények kielégítése nonprofit keretek között történik. Ennek következtében az oktatási szervezetek száma jelentősen megemelkedett. A nonprofit szektor 10 százaléka, mintegy 4 és fél ezer szervezet működik ezen a területen. Az egyesületek száma és aránya ugyan meglehetősen alacsony, azonban az alapítványok között – mely jogi forma jellegéből adódóan megfelelőbb az oktatási tevékenység és támogatás nyújtására – a legtöbb szervezet itt található, arányuk meghaladja a 25 százalékot.

Az oktatási szervezetek kétharmada gyermekoktatással, illetve ennek támogatásával foglalkozik. Ezen belül is az általános iskolák köré szerveződik a legtöbb szervezet. Minden második, harmadik általános iskolára jut egy alapítvány. Az intézmények számát is figyelembe véve azonban a közép- és felsőfokú iskolák „alapítványi ellátottsága” ennél jóval magasabb, az előbbieknél majd minden iskolára jut egy alapítvány, az egyetemek és főiskolák esetében pedig több is. A felnőttoktatás részesedése a nonprofit szférában ugyan nem túl magas, azonban itt találhatóak az általában teljes intézményi háttérrel rendelkező népfőiskolák is. Jelentősnek mondható még az oktatási szervezetek egyötödét kitevő ún. egyéb és többcélú alapítványok és egyesületek csoportja is, melyet a legkülönfélébb tevékenységet végző szervezetek alkotnak.

alapján azonban úgy tűnik, hogy az ezen a területen működő szervezetek általában kevesebb bevétellel rendelkeztek, mint a nonprofit szektor átlaga. Ez a jelenség kifejezetten az alapítványoknál figyelhető meg, hiszen a csoport negyedét alkotó oktatási alapítványok az összes bevételnek csak 14 százalékával rendelkeztek. Az egyesületeknél éppen fordított a helyzet, az alig több mint 1 százalékot kitevő oktatási egyesületek a források majd 3 százalékát tudhatták magukénak. Az egy alapítványra jutó 2,2 millió forinttal szemben az egyesületi átlag 7,6 millió forint volt, ami majdnem duplája a szektor egészére jellemző átlagnak. Ennek oka az lehet, hogy az alapítványok zömét az oktatási intézmények mellett működő, és jórészt a szülők által támogatott szervezetek alkotják, míg ez egyesületek között nagyobb az aránya az országos – ennélfogva tőkeerősebb – szervezeteknek.
3. táblázat – Az oktatási nonprofit szervezetek árbevétele és részesedése a szektor teljes bevételéből 1994-ben

Alapítvány
Egyesület
Összesen

Oktatási nonprofit szervezetek árbevétele (millió Ft)
8448,4
2277,3
10 725,7

Részesedése a szektor bevételéből (%)
14,2
2,7
7,4

Összes nonprofit szervezet árbevétele (millió Ft)
59 638,8
84 493,1
144 131,9

Az oktatási szervezetekre jellemző alacsonyabb bevételi szint ugyanakkor arányait tekintve döntően támogatásokból származik. Mind az állami, mind a magántámogatások aránya jelentősen meghaladja az összes nonprofit szervezetre jellemző mutatókat. Ugyanakkor ez nem a kiemelten magas összegű támogatásnak, hanem sokkal inkább az alaptevékenységből származó jövedelem alacsonyabb mértékének a következménye. Hiszen ezek a szervezetek alapvetően nem ár- és díjbevételekből tartják el magukat, mivel általában nem ilyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak, emellett a gazdálkodási tevékenységük sem jelentős. Legfontosabb feladatuk az intézmények, diákok támogatása, melynek anyagi fedezetét maguk is támogatások, pályázatok útján próbálják biztosítani.
1. ábra – A nonprofit szervezetek bevételének megoszlása főbb bevételi források szerint 1994-ben

A támogatások legfontosabb forrásai az oktatási nonprofit szervezetek számára az önkormányzatok lehetnek, hiszen az általuk támogatott intézmények döntő része az önkormányzatokhoz tartozik. Egy önkormányzatokra kiterjedő reprezentatív felvétel szerint azonban az ilyen irányú kapcsolat még meglehetősen gyenge. 1995-ben országosan kb. 10 000 nonprofit szervezet kapott anyagi támogatást helyi önkormányzatoktól, azonban ezek közül csupán mintegy 500 volt oktatási szervezet, vagyis a 4500 ilyen típusú szervezet közül csupán minden tizedik. Szerződéses viszonyt is csak mintegy 150 nonprofit szervezettel alakítottak ki ezen a területen.
Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a civil oktatási szervezetek számukat tekintve a magyar nonprofit szektor egyik jelentős csoportját képviselik, túl vannak az intézményesültség kezdeti fokán. Az ország egész területén megtalálhatóak, létrejöttek az első csúcsszervezeteik, szövetségeik is, azonban anyagi hátterük meglehetősen bizonytalan. Erősen függnek az állami és magántámogatásoktól, ezzel szemben az állami, önkormányzati szervezetekkel való kapcsolatuk igen egyoldalú és törékeny. A feladataik megvalósításához, illetve céljaik eléréséhez mindenképpen az önkormányzatokkal való intenzívebb együttműködésre lenne szükség. Ez azonban nemcsak – illetve néha egyáltalán nem – e szervezeteken múlik.

Hogyan fogadjunk 1%-os támogatást - útmutató nonprofit szervezetek részére

1. Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a nonprofit szervezetnek, amely részesülni akar az 1 %-ból?
A következő nonprofit szervezetek részesülhetnek az adózók 1%-os felajánlásaiban:

1.        Társadalmi szervezet és alapítvány, mely a rendelkező nyilatkozat évét megelőzően legalább két évvel a bíróság nyilvántartásba vett (tehát 2003. január 1 előtt);

2.       Olyan kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, alapítvány, mely az állammal, vagy az önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább 1 évvel kötött szerződés másolatával igazolja, hogy kiemelkedően közhasznú tevékenységet végez azaz közfeladatot lát el;

3.       Olyan közalapítvány, melyet a bíróság legalább 2004. január 1-ig nyilvántartásba vett;

4.       Olyan szervezet, melyet az 1996.évi CXXVI. törvényben külön nevesítenek, vagy országos hatókörű szakmúzeum, vagy szakgyűjtemény;

5.        Olyan könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális, illetve egyéb szórakoztatási tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült.

Ahhoz, hogy a megkívánt első három feltétel egyikének megfelelő társadalmi szervezet, alapítvány és közalapítvány valóban az 1 % kedvezményezettje lehessen, néhány további feltételnek is meg kell felelnie: Székhelye Magyarországon van, működése a magyarországi lakosság vagy a határon túli magyarság érdekében történik.
Nyilatkoznia kell arról, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem végez, azaz pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői választáson, valamint megyei és fővárosi önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Nyilatkoznia kell arról is, hogy alapszabályát, illetve alapító okiratát az előző pontban foglalt feltételeknek megfelelően módosította (a módosítást a bíróságra benyújtotta). Nyilatkoznia kell arról, hogy köztartozása nincsen, vagy ha van, akkor az őt megillető összegből hozzájárul köztartozásainak kiegyenlítéséhez. Nyilatkozik arról, hogy előző év január 1-jétől megszakítás nélkül, ténylegesen közhasznú tevékenységet folytat és eleget tesz minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.
A nyilatkozat megtételére az érdekelteket az APEH legkésőbb 2004. szeptember 1-ig felhívja. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatásról szóló 1957.évi IV. törvény 40. paragrafusa előírásai irányadóak, azaz a határidő elmulasztása automatikusan nem eredményez jogvesztést, hanem igazolási kérelemmel és a hiányok egyidejű pótlásával a késedelem kimenthető.
2. Mit tegyen tehát az a nonprofit szervezet, amely kedvezményezett kíván lenni?
Az átirányított adóból részesülni kívánó szervezet:

·         Ismerje meg alaposan a törvényt;

·         Ismertesse meg potenciális támogatóival az 1 % felajánlásának lehetőségét, és mindenképpen hozza tudomásukra az adószámát;

·         Az APEH felhívását követő 30 napon belül nyilatkozzon hogy a székhelyre, a működésre, a közvetlen politikai tevékenységtől való tartózkodásra, illetve a pártoktól való szervezeti függetlenségre, valamint a köztartozások hiányára vonatkozó feltételeknek (lásd 1. pont) eleget tesz. A nyilatkozatok bemutatására az érdekelteket az APEH legkésőbb 2004. szeptember 1-ig felhívja. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni ( lásd 1-es pont) /A késedelem miatt a határidő lejártától számított nyolc napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, azaz ha a késedelemnek menthető és igazolható okai vannak, akkor a szervezet nem veszti el 1%-ára vonatkozó jogát. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Tekintve, hogy az alapszabály (alapító okirat) módosítására a 30 nap kevés lehet, ezért célszerű a módosítást idejekorán elvégezni és azt a bíróságra haladéktalanul benyújtani./

·         Nyilatkoznia kell: nincsen vámtartozása, nincsen társadalombiztosítási tartozása, nincsen központi (állami) adótartozása, nincsen helyi adótartozása, előző év január 1-jétől megszakítás nélkül, ténylegesen közhasznú tevékenységet folytat és eleget tesz minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.

3. Mit kell tennie a kedvezményezett szervezetnek az 1% felhasználása után?

·         2005 október 31-éig a sajtóban közzé kell tegye (sajtóközlemény), hogy milyen célokra használta fel a számára felajánlott 1 %-okat. 2001. január 1-jétől lehetőség van arra is, hogy a szervezet az 1%-okból juttatott támogatást tartalékolja, ebben az esetben a sajtóközleménynek utalnia kell a tartalékolás tényére és összegére.

·         A közzététel későbbi igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányát meg kell őrizni.

4. Mit kell tegyen az APEH a kedvezményezett szervezettel kapcsolatban?
Ha a szükséges nyilatkozatok valamelyike hiányzik, akkor az APEH az adózó nyilatkozata ellenére sem utalja át az 1%-ot. Ha az APEH a nyilatkozatokat valamilyen okból nem fogadja el, akkor erről határozatot kell hoznia, amelyet a szervezet megtámadhat a bíróságon. Ha a szükséges nyilatkozatok és az igazolás hiánytalanok (és tartalmuk valódisága nem kérdéses), akkor az APEH legkésőbb 2005. november 30-ig köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára felajánlott 1%-okat. Ha a kedvezményezett felhatalmazta az adóhatóságot köztartozásainak rendezésére, akkor a szervezet részére felajánlott 1 %-ok erejéig tartozásait az APEH a megjelölt sorrendben köteles kiegyenlíteni.
A nonprofit szervezeteknek átutalt 1 %-ok felhasználását az APEH utólag ellenőrizheti, és amennyiben a szervezet sajtónyilatkozata nem felel meg a valóságnak, annyiban az APEH kötelezheti őt az 1%-ok visszafizetésére a központi költségvetésbe.
További információ: Heves Megyei CISZOK, Eger, Bajcsy-Zs. u. 9. Tel: 36/415-822 www.eck.hu
NIOK Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány www.nonprofit.hu, www.niok.hu